Hirdetés

Hirdetés

Bejelentkezés



Szavazás

Kivel szeretnél interjút olvasni, nézni?
 

Videók











 
 
 
 
 
 
 

Statisztika

Tagok : 1978
Tartalom : 1195
Tartalom találatai : 264794
Oldalainkat 15 vendég és 1 tag böngészi
  • IceCool
Káva - interjú 1.0 – „A Káva 2 jellemezhetetlen lesz” PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Mr.Varga   
2010. január 21. csütörtök, 20:54
Egy szürke, hideg téli délutánon találkozom Furával, Öcsivel és El Magicóval a tatabányai vasútállomáson, aztán átgurulunk Tatára, ahol Szimat vár minket. Már az autóban elkezdődik egymás ugratása, mennek a sztorik, a zrikák, szóval jó a hangulat, ami az interjút is jellemzi majd. A srácokon mindvégig érződik, hogy „rávannaKáva” egymás hullámhosszára, többször előfordul, hogy befejezik egymás mondatait, de a viccet is értik, a csipkelődéseknek mindig nagy nevetés a vége. Csak a zenét illetően nem ismernek tréfát, nagyon ön- és céltudatosan nyilatkoznak az előttük álló lehetőségekkel, feladatokkal és kihívásokkal kapcsolatban. Teszik ezt szerencsénkre bőbeszédűen, így az alábbiakban (majdnem) mindenről szó esik, amit a Káváról tudni akartál, de nem volt alkalmad megkérdezni.


Indítsunk azzal, hogy amikor szóba kerülnek a kezdetek, a Fura, Turha, Benga triót említitek a Káva alapfelállásaként. Egy rádióinterjúban viszont El Magico azt mondta, hogy a Káva név az ő ötlete volt. Oldjuk fel ezt az ellentmondást: tulajdonképpen mikortól Káva a Káva?

Fura: Arról van szó, hogy amikor hárman voltunk, még nem Káva volt a nevünk, de a mag végül is megvolt, majd beszállt a Viktor, és vele jött a név. De attól, hogy ő beszállt, a csapat ugyanaz a csapat maradt. Nyilván a Káva, mint név onnantól lett, amikor ő beszállt, de a csapat magja nélküle létezett és indult el az egésznek a pályafutása.

Miért szállt ki Benga és hogyan került be Szimat?

Fura: Benga azért szállt ki, mert nem csináltunk tulajdonképpen semmit, és ez neki nem tetszett. Idősebb is volt, mint mi, és ma, 21 éves fejjel nekem is kevés lenne, ami akkor volt. Ami Danit illeti, ez volt minden álma, mi meg teljesítettük. (nevet)
Szimat: Nem, a srácok könyörögtek (nevetés). Nem, nem, ez úgy volt, hogy én a Viktort ismertem meg először egy közös ismerős révén, utána gyakran találkoztunk, és ő mindig mondogatta nekem, hogy én miért nem rappelek. Először még nem is akartam, előtte semmi nem volt, még egy gondolat se. Utána kezdtem el gondolkodni rajta, írtam pár szart, aztán hagytam egy kicsit, majd megint elkezdtem írni, és akkor az már volt valami. Ekkoriban már egy csomó buliban találkoztam a Csabival, megismerkedtünk, volt egy-két emlékezetes parti, Székesfehérváron freestyle-ozás, jóban lettünk, közben megtetszett ez az egész, és azt mondtam, hogy akkor én is nyomni akarom és beszállok. Erre azt mondták a srácok, hogy üljön össze mindenki, rappeljek egyet-kettőt és majd eldöntik.


Hogy jött ebbe az egészbe a Defektes Effektek? Mert nem a Furakor, hanem Fura és El Magico duója az első csapaton belüli kisebb felállás.

Szimat: Erre hadd válaszoljak én, mert számomra is fless volt. Már a kezdetektől tervezgettük, hogy mindenki csinál a másikkal kicsit, nagyot, nagyobbat, kisebbet. Azt hiszem, elmentem síelni, előtte vettünk fel pár Káva számot, és mire hazajöttem, vártak egy kikevert Defektes Effektek-számmal, amit meghallgattam, és azt mondtam rá, hogy nagyon amerikai, nagyon kemény. Számomra is akkor esett le, hogy ez egy nagyon komoly kis produkció. Ezután készült még egy szám, és annyi.
Fura: Utána még három annak készült, de végül Káva lett.

Az egyre jobb zenéket készítő, felemelkedőben lévő csapatból miért szállt ki Turha?

Fura: A hidegvágy vezérelte. (nevet)
Szimat: Ez úgy nézett ki, hogy a Káva mellett ő már elkezdte csinálni Killatillával ezt a Gyilkos Február dolgot, és akkor már mi is éreztük, hogy inkább oda húz, többet lógtak ők együtt ketten, meg panaszkodott is. Aztán eldöntötték, hogy együtt folytatják és Turha a Kávában nem fogja nyomni, mert ebből úgysem lesz semmi.

Ehhez képest nemrégiben született egy trekk az „Őskáva” felállásban, ami úgy volt, hogy Turha lemezén is rajta lesz. Ez amolyan nosztalgikus dolog a régi idők emlékére, ezért hívott meg titeket közreműködni?

Fura: Konkrétan emiatt. Ez ilyen oldszkúl Káva, a nem-Káva Káva.

A jelenlegi felállás AKR belépésével vált véglegessé. Öcsi, te hogy csöppentél a dolgok közepébe? A Káva TacTicás közreműködéséhez köthető a dolog?

AKR: Ez úgy volt, hogy a Viktort már akkor is nehezen lehetett rávenni, hogy csináljon bármit is. (nevetés) Ezért a Danival meg a Csabival csináltuk meg a Kéttémát, ami a myspace-re is felkerült. Majd elkezdtük Furával közösen csinálni a TactiKávát.

Közben a TacTicának leáldozott, pedig egész jó kis zenéket csináltatok akkoriban, sokaknak tetszettek a közös dolgaitok.


AKR: Mind a ketten ügyesek vagyunk egyébként. (nevetés) A lényeg az, hogy mi nem voltunk soha annyira jóban, hogy együttesként működjön ez az egész. Haverok voltunk, de elsősorban a zene kötött össze minket, azon kívül nem sokat pörögtünk együtt, nem voltak közös dolgok. Közben a Csabiékkal mind jóbarátok lettünk.

És meghívtak a Kávába?

Fura: Könyörögtünk neki is. (nevet)
AKR: Ja, nekem is könyörögtek. Nem, feldobták, hogy mi lenne ha, de az elején még kicsit hezitáltam, olyan hirtelen jött az ötlet, meg ott volt a TacTica, így még gondolkodtam rajta…
Fura: De TacTica már nem volt akkor, amikor mi hívtuk, nem az volt, hogy mi kirobbantottuk onnan.
AKR: De volt amúgy. Nem volt olyan, hogy a levegőben lógtam.
Szimat: Azért nem lógtál a levegőben, mert közben ment a Furakor
AKR: Tényleg, mondjuk igaz. Csabi is sokszor mondta már, hogy jó lenne, ha beszállnék, aztán Viktor is feldobta, de mindig azt mondtam, hogy beszéljétek meg.

A Káva ekkor már egy ismertebb név volt a hazai palettán, te még viszonylag új voltál – ez is visszatartott egy kicsit?

AKR: Hát, lehet. Meg nem voltam biztos abban, hogy ők biztosak benne, hogy akarják, hogy én ott legyek.
Fura: Ismertük már egymást régről. A TacTica Danihoz járt felvenni, közreműködtünk velük, Öcsi is velünk, közben velem is csinálgatott számokat, így egyértelmű volt, hogy itt a helye köztünk.

Térjünk át a nem hétköznapi művészneveitekre. Meséljétek el, kinek honnan jött az ötlet.

El Magico: A Csabinak a Furából. (nevetés)
Fura: A Fura az onnan jön, hogy fura a kiejtésem (beszédhiba), valamint, aki vágja a régi hangomat, az tudja, hogy nem teljesen hétköznapi, és a mai sem teljesen, leginkább ilyen “fura”. Emellett a fura a különös szinonímája is, a különös már kicsit különleges is, vagyis nem olyan, mint más. Na ez vagyok én.
AKR: Az enyémnek többféle értelmezése lehetséges, mindenki, ahogy akarja. Az AKR’okodiloskodó teljesen sablon, aztán ugye az Akkorból rövidítve, lehet AKiRály. (a többiek hangosan nevetnek).
Szimat: Egyébként én úgy értelmezem – mert nekem sincs fogalmam se arról, hogy mi az az AKR - , hogy amikor meghallom, kajak egy korona jut eszembe.
Fura: Én meg úgy szoktam, hogy most AKR mi lesz? (nevetés)
Szimat: Nekem az elején talán nem is volt nevem, annyi volt, hogy D, Mr. D. Utána meg volt egy olyan szövegem, ami úgy kezdődik, hogy “D. Szimat a nemesvérű macsó kutya”, aztán mentek az ökörködések, hogy Szimat Swanson…
El Magico: Meg hogy szagot fogsz, mint a vadászkutya, illetve Vadász Dániel.
Szimat: Aztán rámentem erre az egészre, és így Szimat lett. Tetszett leírva.
El Magico: A legrövidebb magyarázata az egésznek, hogy zenei mágia, instrumentálisan is meg szövegileg is.
Szimat: Ő a Mágus.


Mennyiben volt ez tudatos elhatárolódás a Feenoocheez-es alteregódtól?

El Magico: Volt benne némi tudatosság, ja.
Fura: Van, aki lezárta a múltat meg van, aki benne él.
El Magico: Ledobtam magamról a Check nevet, le szeretném legalábbis, bár néha még úgy hívnak, néha szólok, hogy nem kéne. De nem azt akarom, hogy El Magicónak hívjanak, nekem a Viktor nevet adták.
Fura: Anyukája El Magicónak hívja, apukája Checknek. Ki mennyire követi. (nevetés)

Miközben divat manapság álnevek mögé bújni, ti a Magyarhangokban a lemezen vállaljátok a polgári neveteket. Ezt így terveztétek vagy jött magától?

El Magico: Szerintem semmi baj nincs ezzel, Eckünek is furcsa volt a rádióban. A különböző közösségi oldalakon is simán utána lehet járni a dolgoknak, ha oda mi regisztrálunk. Hogy most bemondom vagy nem mondom be, mi a különbség?
Fura: Úgy van ez, mint ha nézel egy filmet, az elején vagy a végén elmondják, hogy kinek ki a magyar hangja. Nekünk az eleje az volt, hogy végül is kik ezek. Én nem Furaként jöttem a világra, hanem mint Molnár Csaba. Azért ezzel kezdtük, mert bemutatkozunk, hogy ki ki.

Azóta nem keresnek meg többen, hogy „nyilvánosságra hoztátok az adataitokat”?

Fura: Mivel én egy közösségi oldalon vagyok regisztrálva csak, ott is, mint „Furacsé”, ezért az alapján, hogy Molnár Csaba, biztos nem találnak meg.
El Magico: Engem azóta ketten. (nevetés)
Szimat: Én meg azokból, akik megtaláltak – mert megtalál mindig egy csomó ismeretlen –, nem tudom, hogy ki amiatt. Megkérdezni meg nem szoktam.
Fura: Meg érted, mondjuk eddig beírta, hogy „Szimat”, kidobott 10 nevet. Most annyival könnyebb dolga van, hogy „Vadász Szimat”-ot ír.

A különböző formációk között, amikben benne vagytok, van néhány olyan csoportosulás, aminek nem tisztázott a mibenléte. Mi tulajdonképpen a 88? Ez csak egyfajta mítosz, vagy van mögötte egy konkrét projekt is?

Fura: Elvileg lenne. Ez a Garázsnál kezdődött el, hogy volt Süti, Essemm és RA, ők oda-vissza rappeltek egymással, és egyszer csak flesseltek azon, hogy mindegyikük 88-as születésű. Később rólam is megtudták, hogy az vagyok, meg hát Öcsi is az. Jelenleg öten vagyunk 88-asok a Garázson belül, ez lehetne elvileg még egy külön formáció. Eddig nem lett, de lehet, hogy lesz később. Nem tudom.

Hogy kerültetek kapcsolatba a Garázzsal? Ki keresett meg kit?

Fura: Turha vette fel a kapcsolatot a Day által. A Day mutogatott az Essemmnek tőlünk zenéket, a Turhának meg az Essemmtől. És ez egy nagy „essemmény” volt. Aztán pont stúdióban voltunk Tarjánban, odataláltak valahogy kocsival, Rémi, Süti, Essemm meg egy sofőr, utána átmentünk Tatabányára, később mi is jártunk Kapuváron. Turha aztán nem is annyira tartotta a kapcsolatot velük, meg aztán kiszállt tőlünk, mi meg jóbarátok lettünk velük.

És ezt követően állt össze a MonoTonez, vagy ez a Garázstól függetlenül alakult meg? Milyen terveitek vannak a MoTo címke alatt?

El Magico: Ez már előtte volt, mielőtt ismertük volna az Essemmet, ő később került be. Resttel együtt kezdtük el.
Fura: És restelled?
El Magico: És az Essemm érkezése után jött a Linkoln. Voltak tervek az elején, csak nem tűnik úgy, hogy ezek megvalósulnak jelen állás szerint. Én örülnék neki.
Fura: Rest (progRESTa) a napokban lett hivatalosan tagja a Garage Productions-nek.

Sokan idegenkednek a labelhez tartozástól, Bom is említette például, hogy eleinte voltak kétségei a Bloose Broavaz-tagsággal kapcsolatban; a barátságból fakadóan nálatok magától értetődően jött a Garázs-tagság?

Szimat: Az a lényeg, hogy olyan emberekkel akarunk együtt dolgozni, akikkel olyan zenét csinálunk, ami tetszik nekünk.
Fura: Akiket ismerünk, és akikkel barátok is vagyunk, és nem két napja.

Ehhez képest a Furakor mégis a BASE-nél jött ki.

Fura: Azért, mert akkor Garázs még sehol nem volt, amikor mi elkezdtük a Furakort, viszont a BASE-nek nagy hírverése volt. A Furakort én nem azért raktam fel a BASE-re, mert azt vártam, hogy akkor most ez de jó nekünk, mert ez egy BASE által kiadott album, hanem ez egy általam meg az Öcsi által kiadott album. Ehhez senkinek semmi köze, se a Garázsnak, se a BASE-nek.
Szimat: Ez egy reklámfelület volt igazából.
Fura: Ezt igazából Káva Production-nek tudom be. Ez egy Káván belüli album, ami kijött, ezen rajta vannak kismilliószor mind a ketten, zeneileg is, a Viktor adott rá vagy öt zenét, ezt mi csináltuk, kész. Már akkor is kész volt a honlap, de nem akartuk beindítani a Káva honlapot a Furakor miatt. Valahova fel kellett tennem, és én ezt anno a BASE-re ígértem, oda is tettem föl. Ennyi igazából. Csak kellett egy oldal, ahonnan le lehet szedni, és ne az mp3portal legyen az.

Ezt követően gondolom a Káva oldalára kerülnek fel az új dolgok, és nem a BASE-re teszitek fel mondjuk a Furakor 2-t.

Szimat: Először valószínűleg mindig a Garázsra fog kikerülni, de a dolog jellegétől is függ.
Fura: Most ki fog jönni nekünk egy meglepetés-dolgunk a Danival, az mondjuk Garázs-lemez lesz.
AKR: Másnap már mindenhol ott lesz.
Fura: De ugyanúgy le lehet majd tölteni a Káváról mondjuk két hónap múlva, amikor már tudjuk, hogy a Garázsról senki nem szedi.
Szimat: Ami fontos, hogy ugye a Garázson számolják a letöltéseket.

Ez fontos visszajelzés számotokra, hogy hányan töltik?

Szimat: Engem például érdekelne. Most nem az, hogy jó vagy rossz, csak kíváncsiságból, hogy körülbelül mi van.
Fura: Nem azért csinálunk lemezeket, hogy elmondhassuk, hogy „Figyelj, az enyémet 15 000-en töltötték le, a tiédet hányan?” Azért figyelem a számot, mert ez olyan szintű visszajelzés, hogy ezzel lehet dobálózni, nem előadóknak, hanem mondjuk buliszervezőknek, vagy akárkinek, aki megkérdőjelezné azt, hogy minket hányan szeretnek.

Menjünk vissza egy kicsit az időben, még a Káva előttre. Amikor felbomlott a Feenoocchiz, Siska ment tovább és vitte a nevet is, míg Check a háttérbe húzódott egy időre, hogy aztán El Magicóként térjen vissza. Mi volt az oka az önkéntes száműzetésnek?

El Magico: Megálltam ott egy kis időre, másba’ voltam, zenéltem ugyanúgy, alapokat csináltam, csak nem írtam szövegeket. Nem voltam benne biztos, hogy én akarok tovább rappelni, kerestem egy megfelelő felállást arra, hogy ha lenne ilyen a közelben, úgy, hogy barátokból tevődik össze, akkor ezt kell csinálni. És nagyon csodálatos módon ez így alakult. Nagyon örülök neki, hogy olyan emberekkel zenélhetek együtt, akik tényleg a barátaim, és mindegyiknek egytől egyig tisztelem a reppjét és flesselek rajtuk.

A többiek már egy fiatalabb generáció képviselői, más hatásokkal. Ti hogy emlékeztek vissza erre az időszakra, akár a tatabányai, akár az országos helyzetet tekintve?

Fura: Nekem ez úgy kezdődött, ha mondjuk visszagondolok 2003-ra akár, hogy belegondoltam, a pesti MC-ken kívül ki csinál jó zenét Magyarországon. Arra jöttem rá, hogy igazából Pesten kívül nem nagyon csinál senki jó zenét, és ennek lehet, hogy sok köze van ahhoz, hogy ha valamit esetleg hazudik is, akkor azt nem hitelesen adja elő, a másik meg, hogy lehet, hogy a pestieknek nem kell hazudniuk. Erről meg nem mi tehetünk, mert ugye Budapest centrikus az egész ország, mi közel vagyunk, és Tatabányán vannak dolgok, amiről lehet beszélni és mondjuk érdemes is.

Kik inspiráltak arra, hogy szövegelni kezdjetek?

Fura: Engem legjobban a Viktor inspirált, de nem biztos, hogy a rapje miatt. Én egy játék által ismertem meg egyébként a rapzenét, ezt asszem nem mondtam el sehol, volt egy Wu Tang-játék Playstation 1-en, ez valami 2000 körül. Előtte is hallgattam, de komolyabban akkor ástam bele magam, mert annak nagyon jó zenéi voltak. De mikor azt kitaláltam, hogy én is akarok ilyet csinálni, az akkor volt, amikor a lábamnak ugye vége lett. A sportot valamivel kellett helyettesíteni, akkor csocsóztam meg biliárdoztam, de valami olyat akartam, ami jobban lefoglal, és akkor kezdtem el rappelni. Ebből a szempontból a Viktor inspirált legjobban az országban, de utána is voltak zenék, amik formáltak kicsit. Bejön x előadó, ami nem sok, mondjuk Akkezdet Phiai, meg NKS, akár a Bobakrome – Bobakrome-nál nem tudok belőle nagyon mit meríteni, mert ha azt megcsinálom, akkor én már őt utánzom, még az NKS-ből vagy Akkezdet Phiaiból esetleg tevődhet rád, rakódhat rád pár dolog. De mondom, szerintem inkább a külföldi előadók inspiráltak meg végig egymást húzzuk egyre feljebb.
El Magico: Nekem nagyon tetszett a Tibbahnation Compilation első lemeze, azt egy időben el tudtam kapni. Meg a győri vonal fogott meg engem nagyon. Persze voltak firmás, Fila Rap Jam-es dolgok is, meg a szegedi Déli Front.
Szimat: Nekem a Viktor volt a mentorom szövegírás terén.
Fura: Amúgy az elsők között volt a Rímharcosok Klubja is.
Szimat: Amit csináltak régen, azt én mind hallottam, kábé minden magyart meghallgattam kíváncsiságból. Akkoriban nem voltak kimondott kedvenceim, de úgy mindenkit vágtam. Igazából annyira nem tetszettek.
AKR: A magyarok közül nekem se, így a Feenoocchiz-en kívül más. A Viktor volt a mentorom. (nagy röhögés).

A 2004-es Akkezdet-lemez óta megváltozott a status quo a magyar undergroundban, és minden újat, akik komolyabb rímekkel operálnak, hozzájuk hasonlítanak, de kevesen tudtak igazán újat hozzátenni, ezt egy újabb szintre emelni, vagy akár tartalommal megtölteni a Kávát megelőzően. Ti hogy látjátok ezt a kérdést?

Fura: Hát igen, rajtunk is érezni lehet. De nem biztos, hogy ez egyedül Akkezdet Phiainak köszönhető, mert voltak olyan produkciók, amikben nagyon sok volt a ragrím, minden sor mondjuk „-ért”-re végződött. Na, nekem ez akkor sem tetszett. És az NKS ’98-ban ugyanígy nem mondott el ilyet.
El Magico: Ezen pont ma gondolkodtam amúgy. Az a jó, hogy többen mondták már azt, hogy nálunk tök sokszor van olyan, hogy elkezdünk egy sort, van egy rím, és nem tudja kikövetkeztetni, hogy mi lesz a következő. Gondol valamire, de mi mégis tudunk olyan másik rímet mondani, ami ugyanúgy jól cseng, csak nem arra gondolnak az emberek egyből. Attól, hogy ötletesek a rímek meg van flow, attól nem biztos, hogy Akkezdet Phiaihoz kell hasonlítani minket. Persze ezt az összetett rímelést ők kezdték el. Teljesen jogos nekik a név, hogy Akkezdet Phiai, mert ők a magyar hiphopban raktak egy olyat, ami addig senkinek nem jutott eszébe.
Fura: Leginkább szlengben hoztak újat, nem csak a rímek miatt, mert mondom, ha nem is hatszótagos meg „Emilio Estevezen-egymillió, ezt nevezem” rímei voltak az NKS-nek, nekik azért nem voltak szar rímeik eddig se. Most ha kétszótagos is, akkor se olyan, amit minden második számban hallasz. Ez eddig is adott volt, szerintem a legnagyobb újítás, hogy ilyen természetesen fejezték ki magukat. Ahogy mi is beszélünk, ha magunk között vagyunk, és nem mondjuk egy rádióban veszik fel. Egyébként, ha megfigyeled, a mi zenénkben is egyre több a pesti életkép. Hogyha veled történnek dolgok, meg látsz dolgokat, arról tudsz beszélni a leghitelesebben, mivelhogy veled történt. Most ennek van a másik része, amikor kitalálod, hogy veled ez történt, meg van az, amikor tudsz róla, de nem veled történt, na, még az az egyik legszimpatikusabb egyébként. Hogy elmondod, hogy ilyen van, de nem veled történt, tehát nem nagyítod föl magad, számomra ez az egyik legszimpatikusabb, mert Magyarországon nincsenek ilyen 50 Centek, hogy engem arcon lőttek. De nem feltétlenül tartom azt jó elgondolásnak, hogy nekem gengszternek kell lennem ahhoz, hogy rappelhessek vagy drogot árulni és a homlokomra írni.
Szimat: Így van. Nem kell ahhoz drogot árulni, hogy tudjad, hogy hogy kell drogot árulni.


2009-et többen aposztrofálták úgy, mint a Káva éve, és nem alaptalanul: megcsináltátok a Furakort, kijött egy Szimat-szóló, végre megjelent az Egypontnulla is. Haladjunk szépen sorjában. Meséljetek a Furakorról, miért éppen ti ketten álltatok össze? Ennyivel termékenyebbek vagytok, mint a többiek?

Fura: Mondjuk úgy, hogy ennyivel termékenyebbek vagyunk, mint a Viktor. De most ezt nem bántásból mondom, ez így van, ő is tudja, mindenki tudja, mondja ezt ő is. A Dani meg nagyon messze lakott tőlünk. És amiről pont előbb is beszélt az Öcsi, hogy a Ferivel sose volt olyanba’, hogy ők együtt mozogjanak, viszont mi a Furakor előtt meg az alatt is, meg most is nagyon sokat vagyunk együtt. És nagyon sok történetünk volt együtt, és ez egy számban így jól hangzik és teljes az összhang. Tehát nem erőltet semmit és ezt szerintem hallani rajta, hogy ez egy tökéletes páros.
El Magico: Közbevághatok egy szó erejéig? Pont te írtad azt, hogy én nem akarok rivaldafényben lenni. Ezt nagyon jól látod. Nem baj, hogy ők csinálják ezt, mert nagyon jó zenét csinálnak, pont elég számba meghívtak, ez nekem elég.
AKR: Elkezdtük a Csabival, aztán rájöttünk, hogy mennyire durva. Ráértünk, meg minden, gondoltuk megcsináljuk, akkor a Káva se haladt annyira.
Fura: Két számot csináltunk, az egyik a Felkiáltójel! volt, a másik meg a Kostolosgatósba’, és mind a kettőt elég jónak éreztem.
AKR: Mert elég jók voltak. (nevet)

Miért lett a TacTiKávából Furakor?

Fura: Fura+AKR=Furakor. Ennél tökéletesebb név nem kell.

Így van, de sokaknak nem volt világos először, hogy ezt most a lemez címe, vagy a formáció neve.

AKR: Szerintem ez a mai napig nem világos sok embernek.
Fura: Először a lemez címe lett volna, még úgy is volt jelölve, hogy AKR+Fura – Furakor. Hát a lemez még elvileg így jött ki, mert nem Furakor – Furakort akartunk leírni vagy simán Furakort, hanem odaírtuk a nevünket. Mikor elkezdtük, még a lemez címe lett volna, hogy Furakor, mire befejeztük, már a mi nevünk is az volt. Úgyhogy ha mostantól valami kijön, ugye nem csinálunk még egy Furakor című lemezt, úgyhogy most már Furakor – „Pálmalevelek” című album fog következni.

Az is hozzájárult a lemez sikeréhez, hogy derült égből a villámcsapásként érkezett. Hogy lehet ezt überelni? Mennyiben lesz más a folytatás?

Fura: Még jobb lesz. Nem szeretünk mi ennyire előre gondolkodni. Nekem vannak ismerőseim, akiktől tudok kérni zenét. Azoktól kérek, most elküld akárhányat, abból akárhány tetszik, azt megcsináljuk. Igazából az a lényeg szerintem, hogy az albumcím legyen a legelső gondolatod, ami megvan és arra építs valamit, mert a Furakor azért lett ilyen jó, mert ki lett találva. Lefestettünk egy képet Tatabányáról 2009-ben, meg ugye vittünk bele egy kis pesti dolgot, meg egy kis Amerikát, meg satöbbi. De az a lényeg, hogy ez egy ilyen körkép, körkorkép.
AKR: Furakörkép.

Mennyire sikerült az elképzeléseiteket megvalósítani a lemezen? Hogy értékelitek a Furakort, mint a Káva „hivatalos” debütlemezét?

Fura: Nagyon. Maximálisan sikerült megvalósítani.
AKR: Maximálisan. Zenedíjat nem nyertünk, de amúgy minden fasza.
Fura: Berobbantunk a köztudatba és ez is volt a lényege. Igazából nem csak magunkat kettőnket népszerűsíteni, hanem magát a csapatot. Nagyon örülök, hogy ez lett az első hivatalos megjelenés, mert ez akkor jött ki, amikor kellett. És úgy, ahogy kellett, és akkorát robbant, amekkorát kellett és amit mi el is vártunk. Hogy ha a Káva lemez kijött volna 2007-ben vagy 2008-ban, akkor az valószínűleg nagyobbat ütött volna a jelenleginél, viszont az új számok nem lettek volna rajta. Tehát akkor az egyetlen közreműködő valószínűleg az Öcsi lett volna rajta, és ő még nem Káva tag. Ahhoz képest már négyen vagyunk, és szerintem így sokkal jobb, másrészt meg ugye – ja, de a Beatmarket rajta lett volna 2008-ban is – mindegy, de mondjuk Eckü meg Oriza nem, és az a szám nagyon sokat számít, meg a Simát is az utolsó pillanatban ismertem meg, és azt a két zenét kukáztam össze, ami szerintem két nagyon jó zene lett, tényleg 2009 zenéi mind a kettő. Meg a Kávör is az, ami szintén 2009-es zene, azt mondjuk a Viktor csinálta, de hát érződik a fejlődés, viszont a régi zenéket se hallotta senki, vagy legalábbis nem sokan.

Mennyire vagytok elégedettek az Egypontnullával 2010-es fejjel nézve?

Fura: Szakmai szemmel, meg hogy én eleget tettem –e az elvárásaimnak, azt mondom, hogy nem, mert a 2007-es zenék tetszettek 2007-ben, a 2008-asok 2008-ban, és az előbb mondtam a 2009-eseket, azok tetszenek 2010-ben, de ugye január van. Viszont a visszajelzések alapján, meg tudva azt, hogy ezt mi ismertük, mások nem, és nekik még most is mekkora dolgot jelent, hogy mi kiadtunk egy lemezt, és azon 2008-as számokat istenítenek, ez meg jó érzés, mert tudjuk, hogy a Káva 2 jellemezhetetlen lesz. (nevet)

És mennyiben lett volna más a lemez, ha kijön 2007-ben? Nem elsősorban a trekkeket, inkább a megítélését tekintve.


Fura: Valószínűleg nagyobbat ütött volna, bár nem vagyok benne biztos. 2007-ben ezek a számok sokkal jobbak voltak, mint 2010-ben, viszont azelőtt volt egy Furakor, meg egy Szimat…
Szimat: Tehát lehet, hogy elveszett volna 2007-ben ez a lemez.
Fura: Igen. Még 2009 végén meg úgy várta mindenki, mint a Jézust.
AKR: „Mint a Messiást, ezt várják, de várva.”

Tulajdonképpen miért csúszott ennyit a lemez? Borító, számcserék, a kettő együtt?

Fura: Legfőképpen a borítópara volt csak…
El Magico: A borítóra azért vártunk egy évet.
Fura: Meg a keveréssel voltak problémák. Aztán mire meglett volna minden, addigra már a számok nem jöttek be. De végül is egyetlen egyet cseréltünk ki. És lett két bónusz.
El Magico: Az egy Bigmekes volt, de visszahívtuk a bónuszba.
Fura: A borítóra visszatérve azt még el kell mondani, hogy végül megtaláltuk azt az embert, akivel lehet együtt dolgozni és érdemes is. Ő Medoks. Innentől kezdve akármilyen borító, ami kijön vagy hogyha flyert kell csinálni, az mind ő lesz. Egyébként az ötleten múlik, a gyerek nagyon ügyes, megcsinál mindent, amit kérünk tőle.
Szimat: Ő olyan, hogy meg kell neki mondani, hogy mit akarunk és akkor megcsinálja. A Cirkusznál is elmondtam mindent, hogy legyen rajta egy roller, ez legyen, az legyen, így végig elmondtam neki, viszont nem kellett szarakodnom, hogy mit, hogyan, csak elmondtam, hogy mit akarok, hogy akarom, hol mi legyen, megcsinálta és kész, csak néztem.
Fura: Az Egypontnullával ugyanez a helyzet.
El Magico: Valamint az egész csapat nevében szeretnék köszönetet mondani Marcellnek, ő azért sokat segített nekünk, a Káva logót is ő találta ki, ő csinálta meg és a tárhellyel kapcsolatos dolgokat is ő intézi. A Káva-oldalért viszont Pakénak tartozunk köszönettel.

Ha már az imént szóba került, beszéljünk egy kicsit a Cirkuszról is. A megjelenés óta most már eltelt másfél hónap, milyenek a visszajelzések?

Szimat: Hát igazából nincsen sok. A gálán volt az, hogy több arc jött oda, számomra ismeretlenek, és mondták, hogy király, ismerőseim, bárki, aki hallotta, király. Elfelejtett ismerőseim, akiket mondjuk 10 éve láttam utoljára, és fingja nincs arról, hogy én bármit is csinálok, és ír, hogy „Fú!”, hogy „Ááá!”, hogy „Aaaah!”, és akkor mondom, hogy akkor király, ez van, hallgassad. Olyan nagyon-nagyon durvák nincsenek.
Fura: Szerintem egyébként nem csengett le. Ez mondjuk betett neki, hogy 6-án kijött egy Szimat – Cirkusz és 10-én meg felkerült egy Káva – Egypontnulla promó.
Szimat: Meg nem is azért, ez a lemez én tudtam, hogy ilyen lesz, ezt így terveztem, nem olyan könnyen emészthető szerintem. Vagy nagyon könnyen emészthető, de akkor meg átsiklik fölötte az ember. Összetett, vannak benne durva gondolatok, ennek idő kell, hogy megérjen, és még rá fognak flesselni erre, hogy „Hú, ez durva, efölött elsiklottam anno, de hogy azért”…
Fura: Meg majd a második szólója az sokkal jobb lesz, amikor tudja, hogy mik azok a vonalak, amiket követni kell, mert abban mondjuk jó.

Azt egyébként érzékelted, hogy megosztja a közönséget a Cirkusz sokszínűsége?

Szimat: Persze. Csak viszonylag pozitívabb számomra, mert én ezt úgy terveztem, hogy kábé négy szám jön be egy embernek. Nagyon sokszínű, és azt mondom, hogy hasonló számból van max. kettő, de nincsen több. Abba’ voltam, hogy négyet-ötöt szeret egy-egy ember. Meghallgatja, bármilyen típusú zenét hallgat, három-négy számot azért talál rajta, ami neki tetszik. Ehhez képest meg úgy szoktak jönni, hogy ez meg ez annyira nem tetszik, de a többi rendben van. Szóval majdhogynem a fordítottja, hogy három-négy nem jön be neki.

Fura az előbb említette, hogy a második még jobb lesz. Ezek szerint tervezel másodikat?

Szimat: Persze, lesz.
Fura: Lesz minden amúgy, El Magico-szólót kivéve szerintem minden lesz. Lesz Viktor-Öcsi…
AKR: Legdurvább az El Magico-szóló, vágod? (Viktor nevet)

És továbbra is ezt a kísérleti vonalat szeretnéd vinni a Szimat-szólón?

Szimat: Nem, ez most egy más vonal lesz szerintem. Még nem tudom pontosan, úgyhogy nem akarok mondani semmit, de durva lesz. Az inkább egy stílusú lesz, egy rövidebb lemez, nem lesz ilyen hosszú, de sokkal inkább egységes. Már körvonalazódik, hogy milyen lesz, meglátjuk.

Kinek melyik lemez a kedvence a három közül, és melyik a legsikerültebb trekk szerintetek?

Fura: Ez nehéz, mert mint mondtam, a Káva ugye 2008-as, és nekem a 2009-es Káva-zenék nagyon tetszenek. Viszont mint lemezt, a Furakort jobbnak tartom, mert egyben van, konkrét témákra épül egy konkrét elképzelés alapján. És sokkal jobban meg volt tervezve, de ez annak is köszönhető, hogy ezt 2008 végén kezdtük el és 2009-es a nagyja, nekem az tetszik a legjobban az eddig kiadottak közül. Ha ki kéne emelnem egy számot, annak egy Káva-trekknek kéne lenni, és az szerintem a Kávör lenne, mert az közreműködő-mentes, El Magico-zene, ami abszolút a Káva-hangulatot tükrözi, témáról szól. Ha meg kéne mondani, hogy milyen számokat szeretnék csinálni, akkor ez biztos, hogy köztük van.
Szimat: Nekem az Egypontnulla. Számomra nagyon fless volt, hogy sokáig nem hallgattam, és az volt, hogy mondtam, hogy akkor én fogom átkeverni az egészet és egymilliószor meghallgattam minden trekket, és először úgy jött elő ez az egész, hogy ez tök jó. És hogyha én egy saját számot nem unok meg két év alatt, akkor az biztos, hogy jó zene. És ott tudatosult bennem, hogy ez egy jó cucc, mert eleinte már úgy voltam vele, hogy ez már régi, nem olyan, nem lesz jó, meg nincs is kedvem hozzá, aztán újra föllángolt, hogy van benne valami király, ami tetszik. Kedvenc szám meg talán a Mévagyilyen.
El Magico: Mind a három lemezt nagyon szeretem. Nagyon sokat vezetek, nagyon sokat megyek mindennap autóval, és mindegyik lemeznek annyi lecsengési ideje volt, hogy rommá hallgattam. De hogy melyik tetszik legjobban? Mindegyiket nagyon szeretem. Mindig van egy aktuális, bízom benne, hogy hamarosan lesz egy még aktuálisabb. Egy számot? Hát ez így nagyon durva. A Furakorról nagyon szeretem a Zsírlézert, a Dani lemezéről a Cég az nekem nagyon bejön, az Egypontnulláról meg a Hatóra, az elejétől a végéig. Ma széthallgattam pont.
AKR: Nem tudok lemezt mondani, mind a három tetszik igazából. Ha számot kell, akkor én a Kecskét mondom.

A Káva egyik legfőbb erőssége a szövegvilág. Mennyit „gyúrtok” a szövegekre, hogy az ilyen legyen? Mennyi időt fordítotok szövegírásra?

Fura: Én nagyon sokat iszok ám érte. (nevet)
El Magico: Minden egyes MC egy újabb és különálló eset szerintem. Én ezt már mondtam, nekem van, hogy nehezebben megy. Akkor is tudnék szöveget írni, csak nem érzem úgy, hogy tudnék olyat leírni, amit szívesen felrappelnék.
AKR: Attól függ, hogy milyen állapotban vagyok, meg milyen zenére kell írni. Nem úgy van, hogy azt mondják: most írd meg, hanem van ez a zene, megcsináljuk valamikor. Ha úgy van, akkor a Csabival összeülünk, vagy megírjuk külön. A lényeg az, hogy nekiállok, aztán attól függ, hogy megy. Most lehet, megállok a felénél, este kimegyek, visszamegyek, aztán megírom a másik felét. Ha eszembe jut valami, akkor beleírom telefonba, vagy leírom öntapadós cetlikre, ami idegesít, hogy ragad, mert utána nehéz kihajtogatni. A legegyszerűbb telefonba beírni a rímeket, azt’ csá.
Szimat: A szövegírás nálam tök összevissza van. Mindig úgy van, hogy ha leülök szöveget írni, akkor soha nem sikerül, és utána le kell ülnöm pár órára rá megint, és akkor meg mindig nagyon jó. Amikor van egy órám, leülök, elkezdek gondolkodni, összerakok sorokat, de van, amikor leülök, megírom, kész. Van, amikor leülök, írok valamit, nem jó, írok valamit, nem jó, írok tök sokáig és összerakosgatom.
Fura: Na, nálam ilyen nincs.


Szövegírásnál jobb, ha egyedül vagytok vagy együtt szerettek írni?

El Magico: Én nagyon szeretek úgy, ha együtt vagyunk és írunk, nagyon sok példa volt már arra, az nagyon jó. Lehet akárkitől akármi…
Fura: Csak neked akkor sose lett kész. (nevetés)
El Magico: Hát azért, Csabi, az elején mennyit megírtunk. Az első számoknál a Csabival nagyon pörgött a processzor, komolyan mondom. (nagy röhögés)
Fura: Tényleg, de az utóbbi időben, tehát 2007 után nem nagyon sikerült ilyesmi, hogy mi leültünk négyen és neki is kész lett. De aztán majd megírja otthon és fölveszi két héttel később.

Általában a zene az első vagy írtok, ha eszetekbe jut valami?

Fura: Első az United
Szimat: Második a zene. (nevet)
Fura: Aztán rappelünk valamit.
Szimat: Néha eszembe jut egy-két rím, akkor azt megjegyzem, vagy valami sor, ötlet, bármi, amit utána bele lehet írni, de én zenére szoktam.
Fura: Ja, ez furcsa egyébként, mert valószínűleg kilógok a sorból, nekem sosem rím jut eszembe. Vagy ha egy jó rím eszembe is jut, azt úgy hamar el is felejtem, mert nem érdekel. Viszont ötletek. Borító-ötlet, albumcím-ötlet de leginkább számcím-ötletek, témák. Azok jutnak eszembe, és azokat próbálom nem elfelejteni, mert szerintem azok a legfontosabbak. Mert ha van egy témád egy olyan zenére, amire illik ez a téma, akkor leülsz te meg egy üveg bor, és szerintem az megvan hamar.

Milyen gyakran fordul elő, hogy kompromisszumot kell kötni, hogy mi kerüljön lemezre, mit tegyetek fel ide vagy oda, illetve mi maradjon le, mert valakinek nem tetszett a része illetve sajnálta a verzéjét?

El Magico: Volt ilyen. Az Előadás van konkrétan, a Csabi nem szerette abban a rapjét, a MOTO-ban a Csabi nagyot tol, én nem szerettem abban a rapemet, meg a Kreténnel is voltak problémák. Ezek a zenék azért kerültek ilyen későn fel, mert voltak velük problémák, viszont ezer idő után nem hallottuk őket, csináltunk egy csomó felvételt, Csabival összeültünk ketten, kicsit be is voltunk állva, meghallgattuk őket, és végül is rosszat nem tudunk róluk elmondani, csak azt, hogy…
Fura: Nekem igazából nem is a szövegem nem tetszik abban, hanem a…
El Magico: A flow.
Fura:
Nem a flow. Nem az a baj. Hangos minden, nem úgy van, ahogy kéne…

A jelenlegi flow egyébként mennyiben adottság és mennyiben gyakorlás kérdése?

El Magico: Nem gyakorlás, hanem inkább adottság kérdése. Annyiban gyakorlás, hogy veszünk fel egy csomó szöveget és alakulunk, mint egy kavics, ahogy Bobakrome mondaná.
Fura: Igazából a flow-t én mindig hang alapján tudom beazonosítani, mert hiába írsz te egy jót, gondolatban kitalálod, hogy ez milyen jól hangzik, utána elmondod, és szar lesz, mert nem olyan a hangod, hogy bírja.

Felhoztátok az előbb a témákat, ezen a téren pedig egyértelműen erősödött a Káva az utóbbi időben. Tudatos volt ez a részetekről, hogy jobban körüljártok egy-egy témát?

Fura: Ja, tudatosan. Egyrészt nekünk is könnyebb, meg beértünk ahhoz, hogy arról beszéljünk, amiről akarunk és nem arról, amiről…
Szimat: …sikerül szöveget írni.
Fura: Meg ami rímel arra, hogy, izé, asztal.
El Magico: Jó a téma. Ha kitalálunk egy témát, az a durva, hogy most már mindegyikünk annyira ráérzett, hogy szókinccsel ki tudja fejezni magát rapben.
Szimat: Ha egy szám egy dologról szól, az a normális, az a könnyen bevehető, úgy lehet azonosítani.
Fura: Azt hívják dalnak.
Szimat: Hogy ez a szám erről szól, akár filmbe, akár máshova belerakni, akkor tudják, hogy mi az, klipet csinálni neki, akkor tudják, hogy mi az. Olyan számhoz, ami egymillió dologról szól, az nem az igazi. Meg akkor showműsor hatása van egy zenének, ha elképzeled, hogy erről szól, ezek az emberek vannak, erről beszélnek és elmondanak egy sztorit.
El Magico: De ha nem is konkrét téma, akkor valami közös legyen a szövegekben.
Fura: Ez mondjuk régen is volt.
El Magico: A Kávört tudom mondani, azt, hogy…
Fura: Az téma számomra.
El Magico: Annyi, hogy angol szavak, de hogy most milyen angol szavak, nincs konkretizálva…
Fura: Azért a Kávörnél is meg volt kötve a kezed, egyébként az meg nem szándékos. A jó téma titka, hogy ötletesek vagyunk. Itt van például a Szomszédok, nem is értem, eddig miért nem csinálta meg senki. Erre mindenki tud írni. De az É-trend témáját konkrétan megálmodtam.

És amikor közösen írtok, akkor ki hozza a témát? Mindenki dobál be, és a legjobbat kiválasztjátok?

Fura: Általában a Viktor mindig mondja, hogy a nagyvárosi élet. (röhögés)
El Magico: Hallod, elmondom neked akkor, hogy a Naza is meg a Szomszédok is az én ötletem volt az utóbbi zenéknél.
Fura: Jó, az igaz, de az előtte lévő öt zenére mindegyikre azt mondtad, hogy „Szerintem a nagyvárosi élet”.
Szimat: Hát a Ki kire arra emlékszem, hogy az volt.
Fura: De nem csak a Ki kire volt. A Magyarhangokra is az volt eleinte.
AKR: A Kávör is.
Fura: A Kávörre is az volt a témája.
El Magico: Arra Tatabánya. Én úgy is kezdtem, ahhoz ragaszkodva.

A zenékért viszont általában El Magico a felelős. Most, hogy a Furakor kapcsán több beatmakerrel is dolgoztatok együtt, ez a Káva 2-nél is így lesz, vagy több teret kapnak majd a vendégszerzők?


Fura: Neki már nem lesz zenéje a Káva 2-n. (nevet)
El Magico: Én annak örülnék meg úgy érezném ezt a dolgot jónak, hogyha legalább az 50%-a a zenéknek az enyém lehetne.
Fura: Körülbelül az lesz az arány. Némileg akarjuk színesíteni a zenei palettát.
Szimat: Az a lényeg, hogy 20 számosra van tervezve, abból 10 szám Viktor, a többi tízet meg nem úgy kell elképzelni, hogy mindegyiket tök más ember csinálja, szerintem úgy három-négy.
El Magico: Rest egy három zenét bevállal.
Fura: Mindenképp a Sima is rajta lesz.
El Magico: Meg a Frog.
Szimat: Meg szerintem a Feri is.
El Magico: Megszokásból Essemmtől is kérünk egyet. Nekem most ez a Sima gyerek nagyon szimpatikus lett, nem ismerem, csak a zenéjét hallottam, de nagyon…
Szimat: Meg ahogy dolgozik. Mondod neki, hogy ilyen kell, három óra és kapod.
El Magico: Jó lenne bővíteni még a kört egy pár arccal, csak semmi nem lesz erőltetve.

 
Folyt. köv.
 
gssbkebglshpnzreqtenubdguwluoaw
xjvvlxlwvnqwlpwxmvlhrunxeweuypp